Csak a cigareta parázsa világított azon az estén mikor eldöntötte, megteszi. Teljesen sötét volt, az ablak nyitva külvilág hangjai és fényei némileg beszűrődtek ugyan, de belül csönd és sötétség lakozott. Hónapok óta nem tud döntésre jutni, ám ma elhatározta, megoldja minden problémáját. Elég a szenvedésből!- hasított a bele. Holnap megteszi, elhatározta, nem töketlenkedik többet, végre férfi lesz és megteszi azt amit már régóta tervez. A mai napot arra szentelte, hogy mindent elegyengessen, minden akadályt elgördített tettének útjából. Nem nyomta semmi a lelkét, csak a feladatra koncentrált. Nem akart mást csak túllenni az egészen és megkönnyebbülni. -Mit képzelsz te állat?- támadta le az egyik gondolata; Azt hiszed következmények nélkül megteheted? És nem fogod megbánni? Akkor már késő lesz... Ugyan hiszen bátorságod sincs hozzá. Most, hogy egyedül vagy a gondolataiddal nagy a szád, de ha oda kerülsz nem fogod tudni megtenni, gyáva vagy és nem is sikerülhet. Nem vitatkozott a gondolataival, nem ragadta el a kétely mételye, nem foglalkozott már semmivel csak a másnapra koncentrált, gondolatai belátták nem tudják megmenteni, így csak imádkozhattak, döntsön helyesen. Őt azonban már nem érdekelte mi a helyes és mi a helytelen, csak túl akart lenni rajta, megkönnyebbülni és megszabadulni a fájdalomtól.
Másnap ugyanekkor:
Hát itt a pillanat, erre készült egésznap, a gondolatai sem zargatták tovább, úsztak az árral. Elérkezett az óra. Egy pillanatra megremegett a keze, de mégis meghúzta... a kocsi kilincsét, hogy elmenjen szerelmet vallani az imádott nőjének.
KMD
