A változás: nem szükségszerű, de természetes folyamat, nem érdemes küzdeni ellene és érdemben nem is tudunk, te magad bentről talán észre sem veszed, sőt biztos, hogy nem de utólag meg könnyű okoskodni. A változás a korral jár hiszen ahogy öregszünk úgy finomodik az izlésünk vegyünkpéldáulteszemazt engem, én speciel már rég nem nyomulok annyira a deathmetalhűderokkervagyok témában, ma ha meghallgatok egykét ilyesfgajta szmot csak a nosztalgia. De vissza a nem létező témámhoz, ugyanis valamit akartam a vátgozásról írni de egy az hogy nem lehet, a msik meg, hogy nem tudom, hogy mit akartam. A lényeg az hogy próbáljunk úgy változni, hogy pozítivan, hehe. A változással az a gáz, hogy nincs hozzá háttérzene, hogy nem mindenkinek fog tetszeni a változásod, esetleg elszakadsz az eddigi barátaidtól, változik a zenei ízlésed is és a sósat is jobban kedveled az édesnél, sajnos ma nincsen ihletem de ez a téma nem hagyta nyugodni az eszemet így muszáj volt leírni mégha silány és rövid is de muszáj volt.
Hatvanhetedszer is belekell kezdenem, nem azért mert megkaptam, hogy túl személyes dolgokat írok fel ide, ghanem mert de emiatt. Szóval régebben mikor még nem ez a blog volt az aktuell hanem az előző, akkor vesszőparipám volt az, hogy azt hangsúlyozzam, hogy a blgog az az internetesnapló nem e? és ezért írok ide ilyen személyes dolgokat hiszen minden amit ide írok velem kapcsolatos, ettől a kijelentéstől most és mindörökké elhatárolódom, megpersze amiatt a megkerülhetetlen tény miatt , hogy nincs kivel megostani ezeket a dolgokat, itt a barátokra térnék rá, hogy nincsenek és nem tudom nekik elsírni a gondjaimat blabla ez a dolog valószínűleg pont fordítva igaz: akkor törnek elő a gondolatok mikor egyedül vagyok, hiszen régen volt már az mikor a Kotival mondjuk a passatban nagyokat beszélgetve világot megváltottunk, hát igen változunk. Ájj de szépen összekötöttem a két frázist annyira kurvanagyíró vagyok. Ha viszont elveszem azt, hogy nem írok ilyen személyes témás dolgokat ide akkor megszűnhet létezni a blog, pedig ez is növeli a különcségem mert nem sokan foglalkoznak manapság a blogukkal valszeg akikét nézni szoktam ők is haladnak a korral, ÁgiGinaLengyelKoti- blogjait szoktam tekinteni meg néha, jó mondjuk a Kotié más hisz ő ír a blogjára, na mindegy a lényeg anyi hogy szémomra van valami betyár romantikája a blogolásnak, hiszen a csekély írói képeséggemet itt teljesen kihasználhatom. ja és az Erik miatt ezentúl csak ennél a vörös-fekete kombinációnál maradok, jóolvasást hehe
KMD
